Hova tűnt Luna blogja?

Tud valaki valamit? 

15/3

Nem aludtam valami jól. Az utóbbi időben azért szerencsére nem ez volt a jellemző. Még ott a legelején, amikor nagyon szorongtam, de azon is hamar túljutottam. Mostanság napi max 1 kávét iszom, ha iszom egyáltalán, de nem kívánok egynél többet, nyugodt vagyok, nagyon minimális stressz ér. Valami miatt mégis negyed háromtól fél ötig ébren voltam hajnalban. Ittam, pisiltem, próbáltam visszaaludni de nem ment, úgyhogy még a kovászt is megetettem, végül valahol a harmadik yt videó hallgatása közben aludhattam el. 

Egy ötletem van, hogy túlstimulálódtam anyukámtól. Szerda délben érkezett és tegnap délutánig volt itt, folyamatosan program, mentünk valahova, nem rohanósan, de mindig csinálni kellett valamit. Más tempóhoz szoktam az itthonlét alatt, egy napra egy dolog,mivel van időm, nem kell vállalhatatlanul kevés időintervallumon belül hatszor annyi dolgot elvégezni, mint amennyi kényelmes lenne a saját tempómban. Mondjuk nem panaszkodom, kaptam 4 melltartót a triumphban, voltunk ikeázni, minden, ami a listámra került az elmúlt egy hónapban, volt éppen készleten szerencsére. Hazafelé még a kertészetbe is beugrottunk a tavalyi szülinapi ajándékomért, egy citromfáért.

Most persze mosottszar vagyok, de aludni sem bírok, és halomnyi házimunka sem akaródzik elvégződni magától. Mosni muszáj, megyünk holnap esküvőre és Gy. ingei elfogytak a héten a szigorlatoztatásokra, vasalni is emiatt szükséges lesz. Az a bajom, hogy van rá némi esély, hogy már ma bemehetünk a bankba, de ez még nem derült ki számunkra sem. Jó lenne túl lenni ezen is.

Citrus limonis

Kellett itt nekem méltatlankodni, szorongani a pénzen, meg hogy nem igazán akar megérkezni a tp, végül kaptam egyben 4 heti pénzt. Kíváncsi vagyok, hogy a jövő heti papírra mikor sikerül utalnia a neaknak. Nem tudtam, hogy ez így megy, de talán könnyebb lesz, ha már a hitelre nem vonogat a bank. Megvannak az igazolások, kíváncsi vagyok, mennyire bonyolult ezeket intézni.

kiscitrom 🍋

Na szóval, a kritikus első trimeszteren túl vagyunk. Voltunk genetikai uh-n és minden rendben volt, a számított és a mért méretei megegyeztek, jelenleg akkora, mint egy citrom. Életkoromnak megfelelő legalacsonyabb kockázatú a vérvétel alapján is a 3 fő kromoszómarendellenesség, amire ilyenkor szűrnek. Megfordult a fejemben, de aztán gyorsan elvetettük az ötletet az SMA és CF vizsgálatoknak, valójában egyikünk családjában sem volt előfordulásuk. Persze, milliókat el lehetne költeni már csupán ezekre is.

Lelkileg milyen volt az elmúlt 9 hét? Hát szorongással teli. Alkalmanként még benzora is szükségem volt, ahhoz, hogy az alap dolgokat képes legyek megcsinálni és ne bénultságban teljen az egész nap. Kezdek lassan megnyugodni és beleélni magam. Néhány kolléga érdeklődik, a főnökkel gyakrabban kommunikálok, de csak adminisztratív ügyekben. Persze amúgy mit akarok, segít a szakképzéssel, nem kötjük az orrukra, hogy tp-n vagyok, hogy a másodévem is meglegyen.

(Amúgy már nem azért, de már egy órája fel kellett volna szállnia valamilyen színű füstnek...)

Húsvét után jött Gy. anyukája ablakot pucolni és képzeljétek, megszüntettük a beköltözésünk óta fennálló kupiszobát. Vettünk egy új szekrényt, ami fontos volt belefért, de nagyot szanáltam. Ő hordta a dobozokat, nekem csak ülnöm és válogatnom kellett. Elmondhatatlanul hálás vagyok neki, érte. Az első pillanattól nagyon szeret engem. Az elején emlékszem megijedtem, hogy mennyire elhalmoz étellel. Mára megtanultam, neki is a gondoskodás a szeretetnyelve és megtanultam elfogadni, amit kapok. Egy olyanfajta szeretetet, amit otthon, az egyszülős hiányos nevelkedésemben nem is kaphattam volna meg.