olyan magányos vagyok

 Mindenki vizsgázik, éli az életét. Próbálkoztam kapcsolatot teremteni a külvilággal, de leráztak. Nem élvezem a saját társaságomat, nagyon kellemetlen kínos csöndek vannak magammal. Bárcsak ne így ébrednék holnap reggel, nagyon nem jó ez most nekem. Az a durva, hogy emberek közt is magányosan lézengek kívülállóságomban. Nem tartozom a csoporttársaim közé (sem). A blogokba se nagyon írnak (én sem), pedig ez volt a kapaszkodóm. 

Cserébe viszont fölfedeztem, hogy a lidl bazsalikomos tésztaszósza isteni finom. 

hol vagy?

 létezel egyáltalán?

csajos dolgok

 Megjöttek a vasárnapi rendeléseim, ugyanaz a futár hozta szinte percre pontosan 1 nap különbséggel*.

A saját életemről is párszó*

    A dietetikus által anno jóváhagyott étrendeket elővéve megdőlni látszik a fejemben élő bizonyosság, hogy nekem reggelire zabkását kell ennem és csak akkor lehetek egészséges, ha ez megvalósul, minden más lehetőség káromra van és hizlal. Emellett arra is fény derült, hogy az első kávémat 9-10 között érdemes elfogyasztanom. Örülök, hogy eszembe jutott megnézni, mire jutottunk 2 évvel ezelőtt, mi tesz nekem jót, melyik napszakban mi az optimális.    

Coffeinum

    Múlt héten bepótoltunk néhány gyakorlatot a sok zárthelyi mellett. Eredetileg a hetet már teljes mértékben a vizsgákra való készülésre szántam, általában a 14. szorgalmi héten már nincs semmi, a megmaradt hiányzásaimat lövöm el. Ehhez képest számonkérés is volt, mert az online alatt nem akartak velünk íratni, szerették volna személyesen felügyelni. Végülis a saját érdekünk, online ott a kísértés a keresgélésre, ami lehet, hogy jobb jegyeket eredményez, de a vizsgárakészülést csak nehezíti az adott tárgyból.

    Ennek megfelelően jól el is fáradtam és megérdemeltem a hétvégén kapott kényeztetést.

Hol is tartottam? Elszaladtam gyors zuhanyozni és felöltözni mert írt a gls, hogy reggel jön a futár én meg itt hesszeltem pizsiben ágyban, párnák közt.

    Kezdődött azzal, hogy Gy. pénteken hozott reggelit a Vaj-ból. Tanultunk mindketten és ebédre hűűű milyen finom csilisbabot rittyentettünk. Pontosabban csilis krumplit, gyengém a hasáb. Egy hatalmas tanulsága volt: a lidlben kapható paradicsomos vörösbab+kukorica konzerv brutál édes, legközelebb külön-külön veszek hozzávalókat.

    Szombat reggel a hajnali vonattal érkezett Édesanya. Mivel nem esett az eső, a Keletiből egy kellemes*** sétával eljutottunk a Freyja-ba, bár kicsit hűs volt, de ennél jobban esett kihasználni a védettségi adta lehetőségeket és beülni. Egy csodás tormahabos sonkás croissant-t ettem cappuccino kíséretében, zseniális, komolyan mondom. Édesanya valami kecskesajtosat evett, megkóstoltam, de továbbra sem szeretem. Délelőtt elcsalinkáztunk, művészboltba mentünk****, sétáltunk sokat, nagybevásároltunk a dm-ben és kaptam vizsgaidőszak kezdőszettet (1 kg kávé + némi alkohol, amit remélek, hogy lassan ihatok majd én is). Ebédre a 10 minutes bisztróba mentünk, üres volt, mondhatnám kihalt, egyedül voltunk, ennek ellenére olyan fenséges lakomát tettek elénk, hogy az adott körülmények között ez a pozitív csalódás kimondottan jól esett. Ajánlom mindenkinek, finom, friss, egészséges és ötletes. Bőven meghaladja az átlag magyar éttermi gondolkodást. Délután anyának dolga volt, én itthon maradtam elméletileg tanulni, gyakorlatilag megtudtam, mi a helyzet Milánóban, ami majd 2 órát tartott és nagyim is jókedvvel mesélt az otthoni dolgokról.

    Vasárnap reggel a Vajba ültünk be, nagyon jó helyen van, kényelmes távolságban a vonattól is. Vicces volt, véletlenül derült ki, hogy egyik unokatesóm ott dolgozik. Tény és való, nagyon bátran és gyakran váltogatja a munkahelyeit, annyira nem mindennapos a kapcsolattartás, szóval érthető, miért nem tudtuk. Épp ültünk le reggelizni, amikor jött ki a konyhából, kellett kis idő, mire leesett mindenkinek a helyzet. Az egyik kedvenc helyem, a környéken kiérdemli a legkedvencebb címet is, nagyon örültem. Minden adott volt, hogy egész nap tanulhassak. Ebédem volt az előző napiból, nem volt semmi zavaró tényező, mégsem ment. Elúszott a nap, elköltöttem egy rakás pénzt 2 webshopban hajcucclikra, parfümre, körömlakkra. Hatalmas hátrányt halmoztam fel, ezen az egyetemen nem fér bele ilyesmi, itt megállás nélkül, szünet nélkül tanulni kell a sikeres teljesítéshez.

    

    Ennek köszönhetően hétfőn megjelent a Tanulást Ellenőrző Bizottság, Gy. személyében. Meg se érdemeltem, mégis friss reggelit hozott az aránból, ebédre az előző napi grillből és vacsira még hambit is rendeltünk. Minden szépen ment, tegnap viszont ismét visszacsúsztam. Nehezen ment a tanulás, semmi kedvem nem volt hozzá és hazudva neki és magamnak is eltelt a délelőtt. Megkaptam a dádát, sírtam is, aztán ebéd után hazament. A hatása is megvolt, délután belehúztam és haladtam szépen.

    Sajnálom, hogy a hosszúhétvégét nem éreztem meg az életemen, annyi volt a különbség, hogy előre kellett gondolkodni, legyen itthon elég tej a kávéhoz. Kicsit bosszant, hogy nagyon érdekes a mikrobiológia, de nagyon sok és nem lehet megjegyezni. Fél év alatt lenyomják ugyanazt a torkunkon, ami az orvosin 2 félév. 

*lol véletlen elírás, de tetszik az elszólás **

**ez egy jel, újra kell olvasnom a HP-t nyáron (értitek, párszaszájú)

***ne igen, ez kellemes, nem az ünnepek

**** természetesen nem nekem kellettek a cuccok :D, én nem élek ilyen szerekkel

keresem a pozitív aspektusait

Megtaláltam az ugrás beszúrása funkciót és használom is előszeretettel, ha már így kiteregetek mindenfélét, legalább ne direktben legyenek ezek az infók egy nyitott blogon. A kíváncsiak úgyis megteszik az erőfeszítést és tovább kattintanak, de a random erre tévedőket mégse az fogadja, hogy kérés nélkül az arcukba tolom mindenestül magamat.

 szeretem ezt a májusi őszt. sokkal produktívabb vagyok. bekuckózva sokkal könnyebb tanulni, mint a strandolós kánikulában.

Féltem

 

pocsolya

 most szúrtam el. túl sok vagyok.

Őszinte

 Nincs türelmem bejegyzést írni, hiába pattannak ki a fejemből időnként konkrét bekezdések, mondatfoszlányokból alló megosztandó pillanatok. 

gyere rám vizsgaidősuck

 Na, kinek vett kiskutyát a szomszédja? És kinek az alsószomszédja hallgatja a tuctuct 0-24-ben? Ha mégsem ezt hallom, akkor vagy veszekednek, vagy hangosan békülnek.

Már most kivagyok, holnap van a szorgalmi időszak utolsó zh-ja. Jó lenne, ha jól sikerülne, de ez most nagyon nehezen megy nekem. Engem erre nem készítettek fel, hogy végkimerüléses hajrában kell még extrán a legjobbat kihoznom magamból.

Kinyafiztam magam, szerencsére már megtaláltam ennek a tanulós sírásnak a felületét, úgyhogy elárasztom az instát ezzel.

 Itt az ideje most már újra a blogomon és a naplómban kiélni a közléskényszeremet. Az utóbbi pár napban "rászálltam" az egyik csoporttársamra és hirtelen váltással az eddigi csak suliról való beszélgetések részemről irdatlan szófosásba fordultak át. Egy pillanatra megfeledkeztem magamról és a bizalmatlanságomról és sokkal többet osztottam meg vele, mint bárkivel mással eddig összességében.

Azt hiszem, most viszont megkondultak a vészharangok és behúzom a kéziféket. Eddig az egyetemen már kétszer volt ehhez hasonló érzésem, az első esetből úgy tűnik esküvő lesz, a másodikból egy többé kevésbé fenntartott, de már nem mindennapi kapcsolattal jellemezhető barátság. Félek, hogy a túlzott megnyílásom, hogy elengedtem a gátlásaimat egyrészt ijesztő a másiknak (még nem tudom, érdemes-e arra és lesz-e róla annyi szó itt, hogy kitaláljak neki valami blogos nevet), másrészt ismét egyoldalú lesz, nem kölcsönös, amiben hatalmasat sérülök.

a mai terápia is intenzív volt

 egyszerre akarok sírni, üvölteni és aludni.

jel

 OT Noémivel álmodtam

Aggódom

 Mi van Bezzeggel? 

hajnal

 

Napfelkelte a kilencedikről

A bioritmusom teljes mértékben átállt erre az 5 órai kelésre. Világosban aludtam el és már világosodott, amikor felébredtem. Nem baj, most még nincs 6 óra és megy a mosás (szigorúan 60 fokon, domestost hozzáadva, ezek a kórházi cuccaim), elolvastam a blogokat és egy kávé kíséretében jómagam is olvasnivalót termelek.

Ez a pár nap rávilágított arra, hogy kevesebb is elég, egyszerűsítsek a mindennapok rutinján. Amikor nem eldöntendő kérdés, mert nincs erre idő, hogy mit egyek, azt eszem, amit találok, ami van. Következtetés: az előző esti zabkása/weetabix túróval, gyümölccsel tökéletes reggeli, ami mellé félálomban a porkávét* is lehörpölöm. Nem kell annyi ételnek itthon lenni és a főzésre szánt időt és energiát át tudom csoportosítani. Ebédre tökéletesen megfelelt ott is, amit adtak, az első napi tökfözelék mennyiségben volt kevés, de ehető volt, újra elkezdek menüzni. Tanulság viszont az is, hogy vannak olyan szükségletteim, amit muszáj figyelembe vennem, mert ha nem teszem, hátráltatnak a munkában. 

*az utóbbi időben leszoktam róla, felhalmoztam a finom fajtából és idén nyáron lejár 2 üvegnyi is

Ahhoz képest, mennyire nem akartam menni, maradtam volna pár napot. Abszolút semmi kedvem nem volt kiszakadni a tanulásból, most mégis azt érzem, sokkal kevesebb lennék, enélkül a megtapasztalás nélkül. Sőt, mondjuk ki, sikerélményem volt és örülök, hogy segíthettem pár napot.

Történt ugyanis, hogy múlt héten felhívott a kormányhivatal, hogy legyek szíves ezen a héten a győri oltóponton dolgozni. Az időpont abszolút alkalmatlan, félév vége van, kezdődik a vizsgaidőszak, de beletörődtem, ha menni kell, hát megyek. Felkészültem, mintha táborba mennék, a ruhákon és a munkaruhán kívül hálózsákot, bögrét, tálkát, bicskát, kanalat, instant kávét és wc papírt is csomagoltam, Gy. röhögött, hogy fölösleges. Jelzem, mindent használtam, néhány utcai ruha jött haza tisztán, ezeken kívül szükség volt mindenre, amit vittem. A szállás so-so volt, egy munkásszálló, amit egy 10 emeletes panelben működtetnek 2-3-4 ágyas szobákkal. Koszos volt és felszereletlen, de feltaláltam magamat, egyik nap még egy mirelit pizzát is megsütöttem. Egy jó alapos domestosozás határozottan növelte a komfortérzetemet. 

A munkába első reggel nehezen szoktam bele, aznapra sok és nehéz feladat volt. Tudtátok, hogy az oltások előkészítése mennyi munka? Van, amit csak fel kell szívni, van amit hígítani is kell, olyan is, aminek az ampulláit időnként a kezünk melegével kellett felolvasztani. Különösen problémás, ha nincs túl sok rátöltés pluszban és csontszárazra ki kell takarítani az ampulláját. Persze figyelni kell arra is, hogy buborékmentes legyen, részben a megfelelő adagolás miatt, de kevésbé fáj, ha nincs benne levegő. Az kifejezetten jó volt, hogy beszélgethettünk klinikán dolgozókkal, és a szakma ezen részébe is kicsit betekintést nyerhettünk, a képzésünk során ezen van a legkisebb hangsúly. 

Nem mondom, hogy 4 hónap után is ilyen lelkes lennék, de ha nem kellene vizsgázni, meg ilyenek, akkor egy-két hetet még szívesen bevállalnék.

Ebből kifolyólag se a tanulással se a bloggal nem tudtam foglalkozni, szóval a címváltozás időpontja máskorra módosul. Nem tudom mikor, most más a prioritás.

Térképhamisítók

 Keleti és Ferencváros a MÁV szerint 1 óra távolságra van egymástól

Bánatos vagyok

Az ígéret szép szó... Elviekben jól is működik. De amikor nem tartják be és cserben hagynak, attól nagyon bánatos leszek. 

Maradjak szépen csöndben és ne szóljak bele a"felnőttek" beszélgetésébe

 Még mindig nem tanultam meg, hogy itt nem szabad, hogy legyen véleményem. Provokálnak, de a feltett kérdések nem szólnak mindenkinek, hiába tűnik úgy. Bár érdeklődésnek hiszem, de valójában tulajdonképpen egyáltalán nem kíváncsiak sem rám, sem a gondolataimra. Ha véletlenül megszólalok, ami még mindig többször esik meg a kelleténél és persze  utólag mindahányszor megbánom, mindig megmagyarázzák, miért ostobaság amit mondtam.