itt a farsang, áll a bál

Mióta szedem az új gyógyszert a metformin mellé, nem volt még ilyen, de most nagyon rákívántam az édességre. Csütörtökön az egyik asszisztens elültette a bogarat a fülembe, amikor elkezdte hajtogatni hangosam, hogy ő meleg sütit enne. Érdekes amúgy, csoki van itthon, halmokban áll, mert nem fogy. Állítólag Gy. nagyon édesszájú, de egy 10 dekás rittersport táblával a kedvencéből sem tud megenni. 2 kocka csokinál nem bírok többet enni, ez mindig is így volt. Most is ettem egyet, több nem is csúszna, azonban a süti után még mindig vágyakozom. Ha lenne időm sütnék egy kis fánkot negyedkiló lisztből kettőnknek. Hah, a szakdolgozat vigyáz az alakunkra és megóvja a lakást is az olajszagtól.

nincsenek szavak

oly rövid az emberi élet és oly törékeny.

éves rutin vizsgálat.

aztán felborul minden és megremeg a világmindenség stabilitása.

és próbálsz reményteli maradni, de az eszed tudja szakmailag, hogy vagy sikerül, vagy nem.

drukkolsz, hogy a vagy igen legyen a végső kimenetel, de hogy pontosan mi fog történni, az majd csak egy hosszú folyamat és küzdelem után derül majd ki.

várakozol bizonytalanságban, mert bármit hozhat a jövő, miközben igyekszel felkészülni, arra, amire nem lehet: egy fiatal barátod elvesztésére.

légyszi küldjetek neki pozitív energiát, hogy bátor és kitartó legyen. akinek jobban tetszik imádkozhat is érte.

Beszüntettem

 a névtelen hozzászólás lehetőségét. A moderálásra meg a kommentbotok miatt volt szükség, hogy beállításra kerüljön. Viszont ha már egyszer így van, nem is fogok minden kommentet kiengedni, ettől még olvasom.

Kotyogós 1 cukorral*

* Ja meg algoflex duo mert szétrobban a fejem

Vérszívók

 Hálás vagyok azért a nővérkéért, aki kedves volt a férjemmel. Aki nem bagatellizálta, amikor szólt, hogy ájulós, fekve szeretné a vérvételt. Aki a tavalyival ellentétben komolyan vette a kérést és nem legyintett, hogy ne hisztikézzen az egészségügyi dolgozó, amikor az éves üzemorvosi vizsgálathoz ismét meg kell csapolni, hiszen életerős fiatalember, neki bírnia kell. Köszönöm, hogy még kólával is megitatta, amikor a művelet végeztével fektetés mellett is holtsápadt volt. Apró figyelmesség, vegyük emberszámba a másikat, a beteget is, de a kollégát is. Értem én, hogy kölyökképű, ettől még pontosan el tudja dönteni és ismeri magát, hogy tudja a határait. Az egy évvel ezelőtti banyának ugyanúgy semmi fogalma sincs, mint az idei kedvesnek arról, hogy bár meg lett volna a pontja bőven, mégsem az orvosira ment, pont emiatt cserélte meg a sorrendet a felvételikor.

megint melegfront

Megvisel ez az állandó időjárásváltozás és hőingás. Egész nap csak aludnék, hasogat a fejem és képtelen vagyok ellátni magam. Kimerítő érzelmileg is, hogy nem vesznek figyelembe, nem hallja meg senki a rajtam kívül jelenlévő másik 6 ember közül, amit mondok. Vagy nem tudom miért nem reagálnak, talán csak rosszak a poénjaim vagy nem érti senki más a vicceimet. Nyilván az első reakcióm az a következtetés, hogy nincs humorérzékem. Ettől aztán hamar be is szorongok, amikor négynél többen vagyunk. Még nem kerültem/nem jártam olyan közösségben, ahol elfogadtak volna olyan szinten teljes mértékben, hogy pár óra után ne jött volna ez elő. Akár Gy. ott van, akár nincs. Pontosabban, ha ott van, még rosszabb a helyzet, kiélesedik a szociális skilljeim hiánya azövéi mellett, ráadásul még elhagyatottabbnak érzem magam amiatt, hogy nem foglalkozik velem, kvázi cserben hagyva engem.

analüszisz

 Kicsit bennem van, hogy tudtam, hogy ez lesz, én megmondtam. Beigazolódtak félelmeim. Másrészt azt is gondolom, és megszólal az egészséges felnőtt énem, hogy ez baromság, gondolati torzítás több síkon is. Ha kategorizálnom kellene, egyrészt mindent vagy semmi típusú gondolkodás: ha csak 15-en találnak ide a korábbi 70-80-hoz képest, akkor nem talált ide senki, másrészt elhamarkodott következtetés- jövendőmondás. Elemzem magam, a gondolataimat.

Múltkor valamiért nézegettem régi képeket és összeugrott a gyomrom, minden akkori szorongásomat újra éreztem magamon, amikor a (kis)gimis időszakhoz értem. Egész este sírtam. Majdnem egy héttel az eset után sem csengett le bennem teljesen. Írnom sem könnyű, ég is a gyomrom emiatt.

HAJjajj

Beleöregedtem anyaukám örök küzdelmébe a lelapuló hajával. Elkezdett engem is borzasztóan zavarni, hogy nincs tartása egyáltalán. Vékonyszálú, emiatt kevésnek látszó hajam egyetlen előnye a sűrű, dússal szemben a gyors száradás.

Van valami tippetek, bevált sampon erre a problémára? 

Az ilyen alap dolgok, hogy lehajtott fejjel szárítom stb. megvannak.

Hahó, van itt valaki?

 Remélem kellőképp előkészítettem a terepet és idetaláltatok.  Ma begyűjtöttem az összes maradék pipámat is a neptunban, valahogy sikerült a vizsga mellett minden mást is ma beírniuk.

Eddig jutottam tegnap, aztán hamar elaludtam. A statisztikákat elnézve kicsit elbizonytalanodtam. Ugye van ott valaki?

Kellett már egy kis megújulás, nem éreztem önazonosnak már a sötét bekuckózós színt.

Az utolsó bejegyzés ezen a címen

 Találtunk Gy.-vel a hűtőben elfekvőben egy lejárt cheddar sajtot. Nem tudjuk hogy történhetett meg, mindenesetre nem volt semmi baja, de ezzel eldőlt, mi készüljön. Gyorsan inkább elsütöm sajtosnak, csak kidobni ne kelljen.

Jólesett együtt lenni, beszélgetni és felvenni a fonalat és kifejezetten megmelengette a szívemet, hogy Gy.-t így befogadják. Dédunokától dédipapáig minden generáció képviseltette magát. Sokszor éreztem már és ismét megerősödtem ebben, hogy a másodunokatestvéreimmel szívesebben töltök időt és közelebb is állunk egymással, mint az elsőfokúakkal. Hálás vagyok értük.

Elmondhatatlanul nincs kedvem a holnapi vizsgához. Abszolút zéró szorongás, egyszerűen fölösleges időpazarlásnak tartom. Csak lennék már túl rajta. 

blog URL-je megváltozik 2023.01. 17-én! vanilinn.blogspot.com -ra

 Holnap megyünk anyukám unokatestvéréhez vendégségbe. Szeretnék valami sütit vagy sósat vinni de abszolút nincs ötletem, mit. Kedvem van csinálni és alapanyag is van minden itthon. Inkább valami sajtos felé húz a szívem, én is azt ennék és általában az ilyen családi és bármilyen más összejöveteleken is, kisebb eséllyel visznek az emberek, de mindig jobban elfogy, mint az édesség. Délután 4-re megyünk a város másik felére, addig még bármire van időm. Vagyis ez túlzás, egyrészt a mennyiség miatt is jó lenne valami szapora, másrészt vállalhatatlanul állok a szakdolgozatkezdeményemmel, nagyon írni kellene.

Szerencsére sehol nem jönnek ki engem érdeklő sorozatok és a videósok is januári pihenőznek. Illetve még az is hozzájárul a pótcselekvéseim csökkenéséhez, hogy érdeklődésemet vesztve leiratkoztam számos tartalomgyártóról és a felszabaduló időt nem töltöttem ki semmi mással. Valahogy az olvasásra nehezen veszem rá magam. Korábban próbáltam én is a napi 30 oldal kihívást, talán most is segítene visszaszokni. Több szempontból is jó lenne, a koncentrációm javításából legfőképp.

blog URL-je megváltozik 2023.01. 17-én! vanilinn.blogspot.com -ra

futó zápor

 A tegnapi lázas epizód mára tovaillant. Este 7 körül vettem be nurofent, ami mellett 9-re hőemelkedésből újra belázasodtam. Borzasztó volt az a 3 óra este 10-ig. Bevettem egy neocitran kapszulát, csurom vizesre izzadtam az ágyneműt és a pizsimet éjjel, majd reggel, mintha mi sem történt volna, kipattant a szemem fél 6-kor, betegségnek semmi jelét nem mutatva. Azóta pörgök, mosok, takarítok.

Karácsony óta nem láttam a húgomat, hosszú kihagyás volt, már nagyon hiányzott a vele együtt eltöltött idő. Sokat beszélgettünk, elmentünk bevásárolni és teljesen véletlenül katasztrófaturisták szemtanúi lehettünk egy csúnya balesetnek. Ekkor esett le, hogy péntek 13. van. 

Mai nagy felfedezésem NépiLány YT csatornája. Ha van kedvetek, nézzetek bele. Azt hiszem, kicsit irigy vagyok valahol mélyen én is egy ilyen természetközeli életre vágyódom, mint ami, az ő videóiból átszűrődik.

Letelt a szusszanásnyi időm, amit magamnak adtam, befejezem a takarítást, már csak fél óra.

a blog URL-je megváltozik 2023.01. 17-én! vanilinn.blogspot.com -ra

Most nem

 Valamiért a szervezetem úgy gondolta, tökéletes időpont ez arra, hogy hajnali 5-kor lázasan ébredjek. Visszagondolva ez magyarázat a tegnap délutáni/esti nem szűnő fejfájásra, kimerültségre és ügyetlenségre. Minden porcikám fáj, átaludtam a mai napot és most ismét ráz a hideg és fáj a fejem. Kúszik fölfele az a gaz galád.

Aztán azért még elmesélem, hogy a tegnapi ülés sokmindent helyrerakott bennem. Emellett rávilágított mindarra, hogy mennyire büszke lehetek magamra, hogy alapvetően jól funkcionálok és a beszélgetés során eljutottunk arra a pontra, hogy megnyugodtam, hogy igazából nem is olyan szörnyű és kilátástalan a helyzetem, mint ahogy én azt gondoltam. 

Megszédültem, le kell dőlnöm egy rövid időre.

Fizikálisan rottyon vagyok továbbra is.

a blog URL-je megváltozik 2023.01. 17-én! vanilinn.blogspot.com -ra

ma kicsit jobb

 Reggel a szakadó esőben semmi kedvem nem volt felöltözni és elindulni, de hát muszáj volt, rettenetesen komoly vizsga várt rám etikából és szociológiából. Úgy érzem, ez a félév már csupa tölteléktárgyból állt, mégis úgy elszaladt az idő.

Na hát szépen belealudtam az írásba. Szóval a vizsga sikerült, már csak egy van hátra, de azzal sem kell túl sokat foglalkozni. 

Hirtelen a nyakamba szakadt a lehetőség, mehetek ma ülésre. Azt se tudom hova kapjak, mit mondjak. Nem tudom konkrétan megfogalmazni, miben lenne pontosan szükségem segítségre, és most ezen szorongok. Tudom, hogy ez kérdés lesz, és tudom, hogyha nem tudom megfogalmazni, a terapeuta sem tud rajtam segíteni. Ehh.... 

a blog URL-je megváltozik 2023.01. 17-én! vanilinn.blogspot.com -ra

Megfogná már végre a kezemet valaki?

 Kétségbeesve kapálózom, egyszerűen képtelenség időpontot szerezni a terapeutámhoz, le lettem ismét pattintva. Mindegy, majd Gy. hoz gyógyszert teljes áron saját névre. Közel sem ideális. Elfáradtam. Mérhetetlen nagy szükségem lenne színtiszta egyedüllétre, miközben szétrepeszt a magány.

Lassan 1 éve volt Gy. kovidos, azóta mindig van valami kínja, ami miatt folyamatosan rendelkezésére kell állnom. A reggeli énidőm, a napközbeni szabadságom és az esti nyugalmam is a stand-by üzemmód készenléti állapotának áldozatául esett. Hol vagyok én? Hol vannak a határaim? Miért nem tartom én tiszteletben a saját határaimat? 

Méltán következhet a már megválaszolt kérdés: Kell-e nekem és jó-e nekem ez az áldozati szerep, amit magamra vettem? Hasznom ugyan nincs belőle.

a blog URL-je megváltozik 2023.01. 17-én! vanilinn.blogspot.com -ra