2025. június 8., vasárnap

Viszlát!

Nem vártad meg, amíg megszületik a dédunokádat, félúton lepacsiztatok tegnap. 
Hosszú volt ez a 10 év, szépen lassan romlott az állapotod. Magadhoz képest is meglepő türelemmel és alázattad viselted, hogy orvoskollégáid nem tudták megmondani az okát. Valami autoimmun folyamat megette az idegeidet. Polyneuropathia. A fejed végig tiszta volt, szerdán még beszélgettünk, kérdezted, hogy a kisbabával minden rendben van-e és ettél pár falat franciakrémest is. Csütörtök reggel ébreszthetetlen voltál, de reagáltál, amikor beszéltünk hozzád, látszott, hogy félálomban szenderegve felismerted a hangunkat, körülvett a családod szeretete. Délutánra felébredtél, ettél egy kis levest is, sőt péntek reggel még jól megparancsolgattad a dolgokat. Napok óta sokat aludtál, de nem tudtuk, hogy ez a hirtelen kánikula miatt van-e, vagy már itt a vége. A saját ágyadban fekve igyekeztünk a szobádban megteremteni a lehető legkényelmesebb körülményeket számodra, amit ebben a helyzetben lehetett. Megvártad, míg visszajövünk Pestre a húgommal, Lolkával és Bolkával elrepülnek nagybátyámék külföldre és öcsém még nem ért haza Bpről. Senki nem volt a szobában, amikor egy nagy sóhajtással átaludtad magad a másvilágra. 
Szomorúak vagyunk, mert nem mutathatjuk be neked novemberben az éppen karalábéméretűt, de hétfőn, amikor megkérdezted, mikorra is vagyok kiírva, bár szóval nem mondtad, én a tekintetedben láttam, hogy nem bírod már addig. Valahol ez az élet rendje, a homeosztázis, egy jön, egy megy.
Másrészt viszont megkönnyebbült a lelkem, hogy nem szenvedsz már. Őszintén rossz volt nézni, hogy szíved szerint már mennél, mégis valami itt tart. A húsvét óta eltelt ötven nap alatt te pünkösdig mindent elrendeztél magadban, mostanra elfogyott belőled a mindenáron foggal körömmel ragaszkodás az élethez, az elképzeléseidhez. Megnyugodtál, hogy minden rendben lesz nélküled is a földön.
Sokszor az emlékek keserédesek, de mindig is különlegesebb volt a kapcsolatunk, mint a többi unokáddal, hiszen miattam lettél nagymama.
Köszönöm, hogy te voltál a nagymamám!

Szia Ómi! 🖤

U. I.: Remélem ott fönt kardvirágmezők vannak és minden más karamellából van!