Annyi minden megelőzhető lenne, ha egyszer az életben valaki hallgatna rám, amikor rossz megérzésem van, sok stressztől kímélne meg. Szerintem nem lesz ennek jó vége, elejét akarnám venni, de mindenki megint csak csitítgat, hogy ne idegeskedjek előre. Baromi idegesítő, hogy soha senki nem hisz nekem, mintha a falnak beszélnék, senki nem hallja meg már megint. Pedig szerintem nem alaptalanok az aggodalmaim.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése