A legnehezebb a saját szorongásaink kezelése mellett anyósoméit lepattintani.
Mondják itt a régi (falusi) hiedelem alapú faszságokat, amiknek lehet, hogy a hetvenes években a világvége után kettővel található szabolcsi kisfaluban volt esetleg némi alapja. A kilencvenes években-kétezres évek elején internet nélkül, már abszolút alaptalanul de megszokásból (meg az anyja iránti tiszteletből), el tudom fogadni, hogy megnehezítette ezzel a saját életét. De könyörgöm, 2025 van, lassan 2026-ot írunk, egyetemet végzett, foglalkozásdoktori címmel hadd legyek már ennyire kompetens, hogy tudom mit csinálok. Nem szoktam ezzel foglalkozni, hogy ki mennyire iskolázott, onnan abból a közegből elképesztő messzire jutott, hogy főiskolára majd egyetemre ment. De most az agyamra megy ez az okoskodás és nincs energiám félretenni, nem meghallani csak felbasz az egész.
Nagyon nehéz helyzet. 😒 Férjed nem tud segíteni megértetni az anyukájával, hogy mára már jócskán elavultak az elméletei? Persze nem tudom, hogy mik ezek az esetek, de számára muszáj lenne két lépést hátralépni. Nagyon fontos lenne ha felismerné, hogy ti vagytok az irányítók, és a nagyszülőknek úgy kell mindent csinálni, ahogy azt a szülők kérik!
VálaszTörlés2,5 éves az unokám, nem esik nehezemre, hogy "betartom a szabályokat", na nem kell semmi durvát elképzelni, csak hogy nincs tv, no cukor, nasi, meg szörpike.
Drukk nektek! 💕
Igyekszik, de a családja nőtagjai egyszerűen nem tudnak mást elképzelni csak az állandó, "jaj, mi lesz ha..." kezdetű mondatokat és aggódást. Meg hát mi is tanuljuk a határokat húzni. A következő ilyennél szerintem megprobalok annyit mondani, hogy köszönöm, értékelem, hogy ennyire figyelsz, de kérlek ne vetítsd ki a saját félelmedet ránk.
TörlésA legutóbbi konkrétan az volt,hogy küldtem egy képet a babaöbölben alvó kicsiről, pont ugyanolyan pózban, mint ahogy a kórházban is volt (matracra textilpelus arra hasra rá a gyerek), és "jaaaj meg fog fulladni". Mondom nem, mert itt vagyunk mellette vagy én vagy a férjem, nem hagyjuk egyedül a szobában. A másik ilyen pedig az állandó nyomasztás, hogy meg fog fázni a gyerek, de ez már a családban az elmúlt 2 évben folyamatosan téma... ennek a kisbabának is egy hetesen az idegrendszerének sok a külvilág és a kinti élet. A ruha is egy újabb zavaró dolog rajta, bőven jól van egyszál pelenkában rajtam, melegítjük egymást, be van fűtve és valamivel én is takarózom.
Sajnálom! Tudnia, éreznie kellene, hogy nem kell, sőt nem szabad minden sötét gondolatát kimondania, ugyanis káros.
VálaszTörlésfogalmazzunk úgy, hogy őt nem az eszéért és bölcsességéért szeretjük, amit elért azt az elképesztő szorgalmának és kitartásának kitartásának köszönheti.... de cserébe nagy a szíve és olyan empátiája van, hogy az meg csuda.
Törlés