Szerencsére a szeretteim, barátaim nem olvasnak blogokat. A létezésükről talán tudnak, de a folyamatos követést még nem mondta senki, kivéve az instát. Ott ilyen formátumban viszont nem vagyok jelen.
Jó ez így, remélem marad is.
Nekem annyira furcsa, ha valaki reklámozza az ilyen jellegű blogját az ismerőseinek IRL.
Jelenleg számomra az is elképzelhetetlen, hogy találkozzak veletek, akik olvastok, akiket olvasok, de simán lehet, hogy évek múlva lesz igényem rá,
Természetesen ez is teljesen én vagyok, mégis túl szemérmes vagyok a gondolataimmal kapcsolatban. Jobb, ha megmarad a virtuális világnak.
A naplómat is csak és kizárólag Gy. nézheti meg, akkor amikor a kezébe nyomom, hogy tessék, nem bírom mégegyszer elmondani/leírni.
Hogy különbözhetek ennyire a környezetemtől? Nem mintha zavarna, egyáltalán nem probléma ez, csak időnként elmerengek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése