Eddig úgy irigyeltem az általam követett blogok íróinak csodálatos életét. Ma ért a felismerés, hogy ők is ugyanolyan emberek, mint én, nekik sem sokkal extrább az életük, ugyanolyan átlagos dolgok történnek velük.
Egy különbség viszont van: ahogyan szemlélik a világot és ahogy láttatják. Hiszem, hogy velem is történnek lélekmelengető részletek a hétköznapokban.
Miért ne élhetném azt az életet, amire vágyom? Hiszen élem, a kérdés az, hogy észreveszem-e az apróságok fantasztikusságát.
A kedvenc blogjaim elbűvölő és magával ragadó hangulata a Tóth Árpád-i (Körúti hajnal) megszokott mindennapos események ünnepi szintre emelésében rejlik.
Nézőpont kérdése az egész, a mesébe illően megfestett élet-darabkák nálam is fellelhetők. Boldoggá tesz, amikor ezeket felfedezem, törekedni fogok rá, hogy megéljem a békét nap mint nap.
Ez most rólam szól, a hasonítani vágyást jelenleg jó értelembe véve felhasználni ahhoz, hogy önmagammá váljak és a saját utamat járjam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése