2020. július 19., vasárnap

piciny csodák #30

Hálás vagyok, mert...
  • jól sikerült a tábor, a helyzethez alkalmazkodás is, és segítőként úgy láttam, hogy a legnagyobb megoldandó feladatoknál volt javulás
  • a héten nem rontottam el egy ételt sem, volt olyan gyerek, aki a hét 3 legjobb dolga közé sorolta fel, milyen finomakat ettünk és nem volt maradék
  • újra Pesten lehetek, távol a családommal járó idegbajtól (szeretem ám őket, de nem könnyű nekem ott, mégha kívülről nem is tűnnek olyan nagy problémáknak, a sok kicsi sokra megy alapon össze tud ott is gyűlni minden)
  • nem kellett vonatpótlóznom 2 átszállással, Julis barátnőmék felhoztak
  • megengedtem magamnak, hogy elárasszon a jóleső fáradtság és a továbbpörgés helyett aludjak, pihenjek
  • újra vágyom a sok sportolásra és jól-evésre, az összevissza zabálás és a sport hiánya nincs pozitív hatással az energiaszintemre
  • ma eljutottam misére és jelen tudtam lenni
  • Gy. református nagymamája épp náluk van és legközelebb el szeretne velem jönni misére
  • Bolka unokatesóm felhívott a szülinapjára kapott okosórájáról (tuti rám fognak elfogyni a percei, 11 évesen feltöltőkártyásat kapott)
  • jólesett a mai séta, pedig békávézhattam is volna
  • tükörbe nézve ma sem a tömény öngyűlölet és undor fogott el, hanem kifejezetten tetszettem magamnak
  • ehettem dinnyét 🍉🍉🍉
  • meguntam a yt vidiket, egyáltalán nem kötnek le


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése