Tulajdonképpen arra jöttem rá, hogy a mostani állapotomban, jelen felállásban nincs értelme ennek a blognak. Nem tudom megfogalmazni alapkérdésekre a választ. Miért írom? A stílusom nyers, nem tudom azt és úgy átadni, amit szeretnék, nem találom a hangom. Szeretnék őszinte lenni, de mégsem teljesen feltárni önmagam. Érzem nem vagyok elég ügyes, a történeteim unalmasak, a fokozódó feszültséget nem hozom létre, a szemszöget, amelyből láttatni szeretnék, magam sem látom, a történet kibontásakor (már ha éppen van türelmem hozzá), látszik meddig bírtam koncentrálni és honnantól csaptam össze. A legfőbb problémám szerintem az, hogy magamnak is hazudok. Könnyebb bizonyos dolgokat nem tudomásul venni, de ez nem jelenti azt, hogy örökre megúsztam a szembenézést velük. Becsületből blogolni pedig nincs értelme.
2020. november 22., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
De nem is biztos, hogy mindig kell az a fokozódó feszültség, elég ha az ember csak úgy mesél valamiről minden feszültség nélkül. :)
VálaszTörlésÉs amikor nem tudok felszabadultan mesélni a gátlásaim és megfelelési kényszerem miatt?
TörlésAzon dolgozni kell. Én is ilyen voltam bizonyos dolgokban, de mára sikerült átértékelnem és rájönnöm, hogy ÉN én vagyok és csak magamnak kell megfeleljek! Hidd el elsajátítható. :)
TörlésNem mindig ujjong az ember (én se) te se, az életünkben természetes, hogy vannak rosszabb meg jobb hangulatok is, ezért klassz kaland az élet :)))
VálaszTörlésde most komolyra fordítva: mit szeretnél tőlünk olvasóktól? (akik - elárulom - saját magunkkal vagyunk elfoglalva )):)))))
Igen, tudom és hiszem is, sőt igyekszem ezt tudatosítani, hogy az élet nem az a szirupos álvalóság, amit az amerikai filmek mutatnak és hitetnek el velünk. Azt is gondolom viszont, hogy a lentről, a nehézről lehet szépen is írni, de úgy érzem jelenleg ez túlmegy a képességeim határán.
TörlésEgyelőre azt sem tudom megfogalmazni, mit szeretnék magamtól.
Nem vagy kicsit szigoru onmagadhoz? :( Ha valoban nincs oromed benne, persze nem erdemes eroltetni, de ha picit is terapias, joleso erzes blogolni, akkor szerintem mar megszolgalja a celt, amiert jo csinalni. Ne stresszelj azon, hogy kulso szemleloknek mi jon at. Elsosorban nem ertunk irod, hanem magadert. Ez a te safe space-ed. <3 Az csak bonusz nekunk, hogy szeretunk ide jarni. :)
VálaszTörlésAz a baj, hogy nem annyira biztonságos ez a hely, nem mindig tudom elengedni magam, félek megbántok valakit, aki a helyzetében nem teheti meg, hogy ilyen mértékben őszinte legyen önmagával (mert a túlélési ösztönével szembemenne), mint amennyire én féligmeddig külső szemlélőjeként látom.
TörlésDe ha ez a baj,zárd be és olyanokkal ossz meg dolgokat, akiket már régóta ismersz és megbízol bennük. :)
Törlés