Mostanában többet olvasok. Élvezem. Időnként rá kell vennem magam. De ha elkezdtem akkor nincs megállás.
Jól érzem magam tőle.
Elengedtem a témát, hogy tudjak pl. beszélgetni a korosztályommal. Nem sorozatozom csak azért, hogy olyan legyek, mint a többiek. Olyan szórakozást választok, ami elégedettséggel tölt el és nem a hiányérzetet fokozza.
Így vagyok teljes, nem tud komolyabban lázba hozni, hogy kilógok a sorból.
Talán úgy leszek egészen én, ha felvállalom magamat, azt, hogy nem vagyok divatos.
Nem godolom, hogy attól leszek értékes, hogy naprakész vagyok az aktuális trash tartalmakból.
Igenis beleállok a szorgalmas jókislány szerepbe, mert az vagyok, nincs mit tenni.
Állandó problémám a beilleszkedés, de ha nem akarok görcsösen másmilyennek látszani, hiszem, hogy lesz társaságom. Néhány ember eddig is megtalált, nem vagyok teljesen magányos.
Tetszik ez a hozzáállás. ;)
VálaszTörlés