Túl sokat vártam az ünneptől. Azt gondoltam, innentől minden más lesz. Én akartam feltételeket szabni Istennek, hogy mi hogyan lenne nekem jó. Semmibe vettem a tényt, hogy ki a főnök. Az irányítás még mindig nem az én dolgom.
Idén nem kaptam konyhakészen a húsvéti örömöt. De jelenti-e mindez azt is, hogy esetleg ezáltal megkérdőjelezhetném a Jóisten irgalmát? Nem.
A nap végére kezdem már kapiskálni, most rám vár, hogy felleljem az örömöt. Az idei húsvét mást adott nekem. Ajándékba kapom a vágyat, hogy igazán őszintén szembenézzek önmagammal és mindennel együtt empátiával és szeretettel forduljak magam felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése