Mostanában kezdem felfedezni Bagdy Emőke munkásságát magamnak. Eddig elzátkóztam tőle, mert úgy voltam vele, hogy túl nagy a hájp* körülötte, nekem úgysem jönne be.

De be kellett látnom, mindenféle túlzás nélkül, nagyonis az én hangomon szólal meg, magaménak tudom érezni és folyamatosan csak helyeselve bólogatni a mondandója kapcsán.

A vizsgaidőszak utánra komoly terveim vannak:

• Adél hatására végre beleásom magam Selye János munkásságába, stresszkutatásaiba
• Bagdy Emőke könyveiből megvenni legalább egyet és elolvasni
• szeretném elolvasni a Kisasszonyok könyveket
• itt sorakozik még a polcon Katherine Mansfield Egy csésze tea c. könyve is
• újra szeretném olvasni Lisieux-i Kis Szent Teréz Önéletrajz-át

*na ez meg majd megér egy bejegyzést, az unpopular opinion-jeim gyűjteméye