...az október is bejegyzés nélkül. Néha nem látom értelmét, hogy leírjam mi történik velem, velünk, máskor pedig a szorongás gátol meg. Mi van, ha valaki olyan olvassa, aki fölismer engem? Mi van, ha visszajut olyanhoz, akihez nem kellene? Rettegek, hogy illetéktelen behatolók keverednek ide, de bezárni sem akarok, mert ebben az esetben sérül a "nem mondhatom el senkinek, elmondom, hát, mindenkinek", ha túl zárt és baráti, családias a közeg, akkor sem tudok, mert nem merek őszinte lenni.
P.S. Dolly, ha olvasod, valamiért nem tudok belépni a blogodra, amivel eddig nem volt gond
Ó! 🤗 (Ez egy biztató ölelés próbál lenni.) Ismerős az érzés. Engem is el szokott kapni a szorongás / bizonytalankodás, hogy mennyire nyíljak meg a blogon. Nekem a bezárás segített, bár bizonyos értelemben meg is növelte a felelősségem, mert utána már nem nagyon vigyáztam az inkognitóra. Ez mondjuk egyéni döntés, bezárás után maradhatsz ugyanolyan inkognitó, mint előtte, és akkor lehet, nem éreznéd a családiasság terhét. (Mondjuk amit én kicsit sajnálok, hogy az új olvasók elől elvágtam magam a bezárással, szóval van itt pró és kontra bőven.) Azt hiszem, amit mondani próbálok, csak az, hogy én nagyon örülök, ha írsz, és jó lenne tudni, hogy biztonságban érzed magad a blogod terében!
VálaszTörlésU.i. Nagyon fura, h nem tudsz belépni, mert ott vagy a meghívottak között. Kipróbálom, mi történik, ha töröllek és újra hozzáadlak. Írok majd e-mailt!
Hát ez is a baj, hogy féltem az inkognitómat, hiába nem írok konkrétumokat. Mondom, eddig amúgy simán működött minden, jó volt a meghívó, nem értem mi történt, be vagyok jelentkezve a google accountomba. Köszi a segítséget, remélem ez működni fog.
TörlésIgen, Dolly, peldaul en olyan szivesen lennek az uj olvasod!
Törlés