Gondolom nem számít normálisnak, hogy napok óta lehangolt és a bennem felgyülemlő stressz miatt kimerült vagyok.
Konstans hányingerem van és nincs étvágyam sem.
Csak gyűlnek bennem a dolgok és bár naplóba írom, hiányzik, hogy megosszam Gy. - vel.
Egyedül érzem magam, mint akinek a lába alól kihúzták a talajt.
Miért érzel így? :( Remélem, hamarosan jobban leszel! Sétálj egy nagyot, vegyél egy forró fürdőt, nézz vagy hallgass valami könnyed kis limonádét. Nekem ezek egy idő után segítenek. Vagy ha van kedvenc elfoglaltságod, merülj el benne egy picit.
VálaszTörlésKöszi a tippeket, időnként elfelejtem az ilyen teljesen kézenfekvő dolgokat, időtöltéseket.
VálaszTörlésMindenféle egyéb dolog miatt nincs időm a saját életemet élni (nagymamám segítségre szorul). És Gy.-nek vizsgaidőszakja van, így nem ér rá velem foglalkozni annyit, illetve nem szoktunk ilyenkor egymásra terhelni túl sok mindent a saját kis szarságainkból, úgyis szívás megküzdeni a vizsgákkal.
Jajj, szerintem ez tökre nem így működik:) Biztosan nagyon szívesen meghallgat, és fordított esetben Te is szeretnél a támasza lenni. Persze egyébként nagyon figyelmes gesztus ez részedről.
VálaszTörlésNem önként döntöttem így, belekényszerültem a kívülről figyelmesnek látszó gesztusba. Ez a 7. vizsgaidőszakunk együtt, ebből 5-ben én is érintett voltam a vizsgázásban meglehetősen sikertelenül és részben ez is az oka. Olyan mintha ő úgy gondolná hogy egy évben kétszer 6 hét hibernálást kibír a kapcsolat (összesen ez az év 25%-a... hiába vagyunk nagyon (többé - kevésbé) jól az év háromnegyedében, nekem nagyon nehéz).
TörlésSzóval ez 3 éve eszkalálódó probléma, ami iszonyú kételyeket vet fel bennem.
Akkor meg szerintem pláne érdemes lenne beszélni róla. A kommunikáció nagyon fontos, és mindkettőtöknek jobb, ha megosztjátok egymással ezeket. Legalábbis szerintem.
TörlésHogyan lehet egy ilyen témát, amiben egyértelműen eddig elbeszéltünk egymás mellett, úgy megbeszélni, hogy az egyik fél se sérüljön és egyikünknek se kelljen túl sokat nyelnie, mégis mindkét érdek érvényesítődik?
TörlésFőleg egy konkfliktuskerülő személlyel, aki mindig talál kifogást, hogy aktuálisan miért ne akkor robbanjon ki a balhé (ha tanulni kell, akkor nincs rá idő, amikor lenne idő és jól vagyunk, akkor meg miért kell tönkretenni minden szép pillanatot).
Hűha, hát én lehet, hogy egy nagyon akaratos és hisztérikus nőszemély vagyok, de ha nekem valami nem tetszik, egy adott szituban nem érzem jól magam, akkor annak legalább a párkapcsolatomban igenis hangot szoktam adni, és addig mondom, míg a másik meg nem érti. Sokszor nem tudok kiállni magamért és azért, ami nekem jó lenne, de ebből az egyből nem engedek, mert hát mégiscsak Róka az, aki a legtöbbet velem van, ha ebben a kapcsolatban nem tudom érvényre juttatni azt, ami nekem jó (persze figyelembe véve és bizonyos határig tiszteletben tartva a másikat), akkor hol, hogy? Ez nem úgy működik, hogy bocs, most nincs időm a lelki nyafidra, bocs, most túl szép ez a péntek, halasszuk már máskorra, hogy nem vagy jól. :) Igenis beszélni kell, főleg mert úgy érzem, nem jó ez neked.
TörlésSajnos jól érzed, de ma már legalább nem érzem totál reménytelennek a szitut, eddig ennél durvább dolgokat is megoldottunk már együtt. Februárban visszaköltözök Pestre, szóval onnantól megint nem távkapcsiban leszünk szerencsére. Talán itt is a hiba a megbeszélendő dolgokban jelenleg, egyrészt mindketten paranoiásak vagyunk, hogy a Nagy Testvér figyel, másrészt eszközök ide vagy oda, nem ugyanolyan (de szerintem ezt tudod).
TörlésNagyon szépen köszönöm neked ezt a rengeteg hozzászólást, egészen biztos vagyok abban, hogy rengeteget tettél hozzá a jelenlegi jobbanlétemhez.
VálaszTörlés