Nehezemre esik egyszerre csak egy dologgal foglalkozni. Megülni a fenekemen és mást nem csinálni a kitűzött tevékenységen kívül. A jelenben jelenlenni. Ez kell nekem. Leegyszerűsíteni a vágyaimat. Elengedni azt a beképzelt tévhitemet, hogy a multitasking hatékony és én minden esetben nemcsak képes vagyok rá de szükséges is. Nem, nem, nem és nem. A párhuzamosan véghezvinni kívánt tennivalók eredménye a két szék közötti pad alá esés vagy hogy is mondják ezt.
Attól még, hogy valami/valaki nem a legbonyolultabb tett/ személyiség/ létező stb, nem kell ualmas legyen. Érdekes lehet a maga letisztultságában.
Igenis urrá kell lennem a mindennapi lustaságomon és az unalmasnak hitt dolgokat megcsinálni. Sokszor élvezem menet közben, de elkezdeni.... Honnan merítsek ehhez erőt?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése