Írok, mert írhatnékom van. Megint mások életére irigykedem instán. Szétfeszít.
Ki vagyok én?
Miért vagyok már megint még mindig elégedetlen?
Mindenem megvan: szerető családom, barátom, aki 3 éve minden ellenére szeret, cuki unokatesóim,
Mégis újra és újra elkap az "engem senki sem szeret és rám senki sem kiváncsi" érzés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése