Nehezebben megy most ez a tanévkezdés, mint számítottam rá. Rengeteg impulzus ér, eleve új csoportom lett, de a hibrid oktatással vált igazán bonyolulttá a helyzet. Amúgy is voltak órarendileg csak minden második héten lévő óráim, emellé bejöttek olyanok is, amik lesznek minden héten, hol laborban hol otthonról táv-verzióban. Csak győzze az ember követni, hogy mikor hol kellene lennie éppen, illetve a bejárós egyetemhez is vissza kell szoknom (általában 4-6 hét kell, hogy pl. a rendszeres étkezést be tudjam illeszteni a rohanás és szorongós-izgatott sűrű menetrendbe).
Van egy lány, akivel már akkor összeakasztottam a bajszom, amikor először voltam elsős. Ő már akkor is csúszott hozzánk. Uncsi lehetett neki az előadás másodszorra, jegyzete volt egy évvel azelőttről és bizony végig beszélgette a teljes órát a barátnőjével viszonylag hangosan, normál hangerővel. Az előadó már többször célozgatott rá, hogy nem muszáj bent ülni, nincs katalógus, de egyszer sem kifejezetten rájuk szólt és nem kérte meg őket, hogy fáradjanak ki a teremből. Lehet, köcsög voltam, de megkértem őket szépen kedvesen, hogy légyszi halkabban, mert én figyelni szeretnék (tény, hogy engem se kötött le éppen a téma, könnyű volt kizökkenteni ilyen ingerekkel, főleg, amik még aprónak sem mondhatók, hogy mögöttem pofáznak). Hogy azóta a barátnővel mi lett, nem tudom, viszont a lánnyal akárhol futok össze olyan ellenséges, igyekszem jó keresztény lenni és jóhiszeműen a jót feltételezni, de róla süt, hogy nem csipázza a pofámat, árad belőle a vegytiszta gyűlölet. Érdekes módon, hiába csúsztam kétszer is, valahogy ő előbb vagy utóbb valamilyen módon az évfolyamtársammá válik újra és újra. Elképzelhető, hogy közre játszik a negatív kisugárzásában a saját kudarcai és azok feldolgozatlansága, az emberekhez való fordulásában a saját szeretethiánya. Könnyebb elfogadnom a gonoszságát, hogy próbálok valami mentséget találni, mi okozza ezt. Mondhatnám, hogy nehéz sorsú, szegény körülmények közül érkezik, de anyagilag mindenképp önmaga cáfolja ezt a saját autójával, hogy derogál neki békávézni a lakásától a suliig. Mindezen külsőségek mögött persze eléggé nyilvánvalóan érzelmi sivárság rejlik. Sivataglány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése